A BME Természettudományi Kara "Science Campus" előadássorozatában a BME TTK neves oktatói és a meghívott vendégek hozzák középiskolásoknak is közel a modern természettudományok eredményeit. Bemutatják a nyitott kérdéseket, az új trendeket, és azt, hogyan keresi az emberiség problémáira, kihívásaira a válaszokat a természettudomány. A témakörök a BME TTK gazdag szellemi műhelyének széles arculatát ölelik fel: matematika, pénzügyi matematika, adattudomány, nukleáris technika, nukleáris medicina, kvantumtechnológia, részecskefizika, kognitív tudományok, pszichológia.
Science Campus Előadások a 2024/25/2. félévben:
 |
Séta az indukció körülHärtlein Károly (BME TTK Fizikai Intézet)
Az elektromosságtan talán legszebb fejezete az elektromágneses indukció. Michael Faraday 1831. augusztus 29.-én két vezetéket tekert egy vasgyűrű köré, az elrendezés nagyon hasonlított a ma használt toroid transzformátorokhoz. Nem azt tapasztalta, amire számított. A jelenséget Joseph Henry, Hans Christian Ørsted, Emil Lenz, Franz Ernst Neumann és Riccardo Felici is kutatta. Annak a kornak ez volt a mainstream témája. James Clerk Maxwell és Oliver Heaviside voltak, akik a kísérleteket egységes elméletté formálták, a Maxwell-egyenletek és a távíró egyenletek néven ismertek. Amikor azt kutatjuk, hogy miként alakította a világunkat ez a fizikusok által létrehozott ismeret, igazán büszkék lehetünk fizikus elődeinkre.
Regisztráció: https://lu.ma/bnh8m2rt
|
A legtöbb programunknak otthont adó F3213 termet a BME Budafoki út 8. sz. alatti kapujától érdemes megközelíteni a fenti térkép szerint. A piros nyílnak megfelelően gyere be az F épület III. lépcsőházba, menj fel a második emeletre, majd a folyosón haladva megtalálod az előadótermet. Ha az F29 terembe jössz, a kék nyilat kövesd! |
Korábbi előadások
 |
Véletlen fraktálokSimon Károly (BME TTK Sztochasztika Tanszék)
A köznyelv szerint a fraktálok olyan komplex, irreguláris geometriai alakzatok, amelyeknek kinagyított részletei az eredetihez hasonlóak. A matematikában nem definiáljuk a fraktál fogalmát, valahogy mégis mindenki tudja, mi az. Benoit Mandelbrot, a fraktálgeometria atyja szerint a természetben sokszor fordulnak elő véletlen fraktálok. Az előadásomban ezekre fogok fókuszálni.
Regisztráció: https://lu.ma/oplwuq8r
|
 |
Ezért hallgass anyádra!Rácz Péter (BME TTK Kognitív Tudományi Tanszék)
Mi az a biológiai evolúció? Beszélhetünk kulturális evolúcióról? Hogyan nézne ki az öröklődés a kulturális evolúcióban? Mi köze ehhez anyámnak?
Regisztráció: https://lu.ma/
|
 |
Neuromorfikus számítástechnika, avagy hogyan váltsuk aprópénzre a 2024-es fizikai Nobel-díjat?Halbritter András (BME TTK Fizika Tanszék)
Tudtad, hogy öt év múlva a világ teljes elektromosenergia-fogyasztásának akár 20%-át a mesterséges intelligencián alapuló információs technológia fogja igényelni?
Ahhoz, hogy az adatközpontok mégse emésszék fel a világ áramtermelését, újfajta energiatakarékos hardvereszközökre van szükség, melyek a biológiai idegrendszer felépítéséből nyernek inspirációt. Ezen kutatás-fejlesztési területbe, az ún. neuromorfikus számítástechnikába adunk betekintést a 2024-es fizikai Nobel-díj szemszögéből.
Regisztráció: https://lu.ma/wpeg7p3w
|
 |
Téridő-geometriaBokor Nándor (BME TTK Fizika Tanszék)
Miért nem tudjuk átlépni a fénysebességet? Miért tudnánk a múltba utazni, ha mégis sikerülne? Hogyan válhatunk mégis, a múltba utazás nélkül, fiatalabbá a gyermekeinknél? Miből következik a híres E=mc^2 képlet, és pontos-e ebben a formában? Meglepő módon a fenti kérdések mindegyikére - és a minket körülvevő világ számos hasonlóan izgalmas jelenségére - a téridő egy-egy geometriai tulajdonsága adja meg a magyarázatot. Erről szól Bokor Nándor nemrég megjelent könyve, a Téridő-geometria, melyet a szerző hoz hozzánk közel.
Regisztráció: https://lu.ma/rm2etsf7
|
 |
Mit mond a fizika a valóságról?Takács Gábor (BME TTK Elméleti Fizika Tanszék)
"A modern tudomány azonban egy olyan világot fed fel, amely merőben eltér a csecsemők világmodelljétől. Ha újra megnyílunk a világra, kíváncsian és előítéletektől mentesen – ha megengedjük magunknak az újjászületés luxusát –, másképp fogjuk érteni a világot." (F. Wilczek: Alapelvek - A fizika tíz kulcsa a valósághoz). Az előadásban Frank Wilczek Nobel-díjas fizikus könyvét követve áttekintjük, hogyan változtatta meg a modern fizika a világról alkotott elképzelésünket. Fizikai ismereteink a jelenségek elképesztően tág skáláját leírják, ugyanakkor egy, a hétköznapi szemléletünktől gyökeresen eltérő világképet közvetítenek. Wilczek tíz alapelve egyfelől kitűnően összefoglalja a modern fizika legfontosabb megállapításait, másfelől pedig éles megvilágításba helyezi a fennmaradt rejtélyeket és nyitott kérdéseket.
|
 |
Bizonyítás, az emberin túlMolnár Zoltán Gábor (BME TTK Algebra és Geometria Tanszék)
A gépi tételbizonyítás sikere vitát indított el a matematikai közösségben. A fő kérdés: vajon teljes mértékben megbízhatunk-e egy olyan bizonyításban, amelyet nem tudunk teljes egészében az emberi percepcióra és a tiszta észre hagyatkozva ellenőrizni? Molnár Zoltán Gábor előadása filozófiai problémákat is felvet, miközben bevezetést kapunk a Lean és Coq programnyelvekbe, ill. a bizonyításasszisztens szoftverek elvébe, érintve a mesterséges intelligencia jövőbeni fejlődését.
Az előadás fóliái
|
 |
Kísérletek, amelyeket látni kell! - KülönkiadásHärtlein Károly (BME TTK Fizika Tanszék)
1906. óta a fizikatanítás szentélye a Műegyetem F-29-es tanterme, azóta nagy szerepet kap a jelenségek bemutatása. Látni egy jelenséget - ez a megértés alapja. Idén egy válogatással várom a fizika iránt érdeklődőket. Olyan kísérleteket fogok bemutatni, amelyek csak itt, vagy csak kevés helyen láthatók. Így ennek a péntek délutánnak a ritkán látott jelenségek lesznek a főszereplői.
|
 |
Fagyaszd, nyomd, csavard, amíg szupravezető nem lesz: miért és hogyan kínozzuk a grafit egyatomos rétegeit?Makk Péter (BME TTK Fizika Tanszék) Az elmúlt évek felfedezése, hogy a grafitból két réteget leválasztva, egymáshoz képest “mágikus szöggel” elforgatva, majd összetapasztva egy csodás anyag jön létre. Ez az ún. csavart kétrétegú grafén a szilárdtestfizikusok álma: viselkedhet szupravezetőként, mágnesként, topologikus anyagként, és ki tudja, még hogyan. A BME Fizika Tanszékén mi is előállítjuk ezt az anyagot, és egyedülálló kísérleteket végzünk vele: lehűtjük a világűr hőmérsékletének 1/200-ad részére, a légköri nyomás tízezerszeresének tesszük ki, és más anyagokkal “szendvicseljük”. Hogyan érjük el mindezt? Mit találtunk eddig? És mit keresünk? Gyere az előadásra, és megtudod. |
 |
Az USA elnökválasztási rendszerének kapcsolata a középértékekkelBurai Pál (BME TTK Matematika Intézet) Hogyan alakult ki a jelenlegi elektori rendszer? Milyen feltételeket szabtak az alapító atyák, és az miért volt állandó viták középpontjában? A jelenlegi rendszerben milyen minimális szavazathányaddal lehet valaki elnök? A jelenlegi rendszert ki találta ki és milyen módszerrel dolgozott? Előadásomban többek között a fenti kérdésekre fogok válaszolni. Bónuszként néhány szót ejtek arról is, hogy mi történne akkor, ha az amerikai rendszert az EU-ban is alkalmaznánk.. |
 |
Azt látjuk, ami előttünk van?Zimmer Márta (BME TTK Kognitív Tudományi Tanszék) A látásunk nem magától értetődő folyamat! Bár eleve a „normalitást” feltételezzük, de léteznek extrém helyzetek, amikor többet/kevesebbet/mást látunk. Ezek klasszikus esetei a vizuális illúziók vagy a környező kontextus speciális hatásai. Hogyan/miért működnek ezek? Mit kell tudnunk a szemünkről ÉS az agyunkról ahhoz, hogy megértsük ezeket? Többek között ezekre a kérdésekre keresünk válaszokat, miközben mi magunk is többször „becsapódunk” az előadás alatt. |
 |
Párhuzamos világegyetemek és a kvantumfizika - beszélgetés Takács Gáborral Sean Carroll könyvének apropójánTakács Gábor (BME TTK Elméleti Fizika Tanszék) Vannak párhuzamos világegyetemek? Bármi, ami megtörténhet, valamelyikben meg is történik? Mi köze ehhez a kvantummechanikának? És számít-e ez egyáltalán?
Erről beszélgetünk február 2-án, pénteken, 16:00-kor a BME-n, közérthetően - egy frissen megjelent ismeretterjesztő könyv apropóján:
Sean Carroll: A mélyen elrejtett valóság - Kvantumvilágok és a téridő megjelenése
Előadó: Takács Gábor. Moderátor: Asbóth János (BME Elméleti Fizika Tanszék).
|
|
|
Kísérletek, amiket látni kell! - 2024Härtlein Károly (BME TTK Fizika Tanszék) 2024. január 30. 15:00, BME F29 terem Egy rendhagyó fizikaóra, amelyen a kísérleteké a főszerep. |
|
|
Mikulás Fizika, kísérleti bemutatóHärtlein Károly (BME TTK Fizika Tanszék) |
 |
Kristályok euklideszi és nemeuklideszi geometriákban (avagy milyen kristályokat láthatott Alice csodaországban)Szirmai Jenő (BME TTK Algebra és Geometrika Tanszék)
Mik is a kristályok? Geometriailag hány típusuk lehet? Miért különleges az 5-ös szám a kristályok szerkezetében? Lehet ennek köze rettegett betegségekhez? Van kapcsolat a művészetek és a kristályok között? Miért szólt rá Leonardo da Vinci egy művésztársára? Lehet, hogy a tér, amiben élünk nem Euklidesz geometriáját követi? Ha nem, akkor milyen kristályok fordulhatnak (fordulnak?) elő? Hogyan nézhet ki egy nanotube struktúra a Bolyai és Lobacsevszkij-féle hiperbolikus geometriában? Hogyan modellezhetjük a kristályok szerkezetét különböző geometriákban? Az előadásban ezen és hasonló kérdésekre keressük a válaszokat.
|
|
|
Brutális fizikaHärtlein Károly (BME TTK Fizika Tanszék)
Lehet a fizika egyszerre látványos és elgondolkodtató? A Prima Primissima-díjas Härtlein tanár úr szerint igen...
|
|
|
A kiberbiztonság matematikája
Nagy Gábor Péter (BME TTK Algebra Tanszék)
|
|
|
Napelemek a háztetőn, kis moduláris reaktorok a hátsó kertben? Energetikai kihívások és kitörési pontok a háború árnyékában
Aszódi Attila (BME TTK Nukleáris Technikai Intézet)
2023. ápr. 14. 16:00, BME F29 terem
Energiaellátásunk régóta alkalmazott technológiai elemei a közelmúltban alapvetően kérdőjeleződtek meg:
- A szén, olaj és földgáz mint fosszilis energiahordozók felhasználásával fel akarunk hagyni a klímavédelem miatt.
- Az Európába importált nagy mennyiségű földgáz rendelkezésre állása és ára az orosz-ukrán háború miatt is megkérdőjeleződött.
- A nap- és szélenergia időjárástól való függősége az ellátás folyamatosságát nem engedi.
- Az atomenergia alkalmazását számos országban politikai viták övezik.
Hogyan segíthetnek a korszerű tudományos módszerek, mint a gépi tanulás és a mesterséges neurális hálózatok a műszaki problémák megoldásában? Milyen megújuló energia és nukleáris technológiák látszanak ma a piacon és a kutatás-fejlesztésben? Hogyan lehet ezeket ötvözni? Mi lehet a szerepe az energiatárolásnak? Milyen feladatok várnak a fiatal szakemberekre ezen a forradalmi átalakulásban lévő területen?
|
|
|
Miért telik az idő?Takács Gábor (BME TTK Elméleti Fizika Tanszék)
„Mi az idő? Ha senki nem kérdezi tőlem, akkor tudom. Ha azonban kérdezőnek kell megmagyaráznom, akkor nem tudom. Mégis nagy merészen állítom: tudom, ha semmi el nem múlnék, nem beszélhetnénk múlt időről, ha semmi nem következnék, nyomát sem lelnénk jövő időnek és ha semmi sem volna jelen, hiányoznék akkor a jelen idő. Ámde miképpen van ez a két idő, múlt és jövő, ha a múlt már nincsen és a jövő még nincsen? A jelen pedig, ha mindig jelen maradna s nem zuhanna a múltba, nem idő volna, hanem örökkévalóság.” (Augustinus: Vallomások)
Az idő talán a leghétköznapibb, ugyanakkor az egyik legrejtélyesebb eleme a tapasztalat világának. Honnan a másodpercek könyörtelen menetelése? Miért emlékszünk a múltra és miért ismeretlen számunkra a jövő? A fizika legalapvetőbb kérdéseit feszegetve felvázoljuk ismereteink jelenlegi állását, és bemutatjuk az idő irányával kapcsolatos nyitott kérdéseket. |
 |
Geometriai érdekességekLángi Zsolt (BME TTK Geometria Tanszék) Bizonyára készítettél már papírkockát úgy, hogy a laphálóját papíron megrajzoltad, kivágtad, összehajtottad és élek mentén összeragasztottad. Meg tudod ezt csinálni minden konvex poliéder esetén? Pontosabban igaz, hogy minden papírból elkészített konvex poliéder esetén a papírt az élek egy része mentén elvághatjuk úgy, hogy az így kapott összefüggő papírdarab síkba kihajtható a különböző lapok átfedése nélkül? Az előadásban ezzel és hasonló geometriai kérdésekkel foglalkozunk. |
 |
Arcfelismerés és zavarai – „én nem tudom, úgyhogy a barátnőmnek kell eldönteni, helyes-e a fiú, akivel találkoznék!”Németh Kornél (BME TTK Kognitív Tudományi Tanszék) Oliver Sacks, Jane Goodall, Brad Pitt… világraszóló hírességek, más-más területeken alkottak jelentőset. Mi a közös bennük? Nem ismerik fel az ismerőseiket az arcuk alapján. A zavar szerzett változata mellett egy ún. veleszületett változatot is ismerünk, mely bizonyos esetekben örökletesnek tűnik. Hogy élnek az arcvakok, milyen lehetőségeik vannak a boldogulásra egy olyan világban, ahol a felismerés olyan információk alapján zajlik, ami nekik jelentésnélküli, sokszor egyenesen kaotikus. Hol tart a jelenség kutatásában a tudomány és milyen válaszokat ad rá, amivel segítheti az arcvakok életét? Az előadásban ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat a legújabb pszichológiai vizsgálatok áttekintésével.
|
 |
Brutális Fizika a SzabadbanHärtlein Károly (BME TTK, Fizika Tanszék) Be kell mutatnunk, mi az a Brutális Fizika? Härtlein tanár úr megint valami olyanon töri a fejét, ami nagyot fog szólni, és nem lehet tanterembe bevinni. Az MVM Paksi Atomerőmű tűzoltóinak segítségével kihasználjuk az ötven méter magas "tűzoltólétra" adta lehetőségeket... - lyukas hordó ejtése --- hidrosztatikai nyomás megfigyelése szabadesés mellett! További részletek: http://goliat.eik.bme.hu/~hartlein/
|
 |
Kvantumszámítógépek programozása szakkörHogyan kell programozni egy kvantumszámítógépet? Ha érdekel, jelentkezz a BME TTK kétalkalmas minikurzusára! Itt kvantumszámítógépek programozásával ismerkedsz meg, drag&drop eszközökkel és a python qiskit programcsomagjával, programodat az IBM távolról elérhető számítógépein lefuttathatod. Csapatmunkában kvantumszámítógépes miniprojekten fogsz dolgozni - a BME TTK és a Wigner FK kutatóinak és diákjaiknak segítségével. Hozd a saját laptopodat, vagy használd a helyben lévő számítógépeket! Jelentkezés március 25. délig itt:https://forms.gle/5AeSTpmLhr8NeiKk6 Az esemény interaktív jellege miatt korlátozott számú résztvevőt tudunk fogadni, minden jelentkezőt március 25. estig értesítünk, hogy elfogadtuk-e a jelentkezését. 2022. április 1. és 8., 16:00, BME F3213 terem |
 |
Szemmozgás követése számítógépes laborban szakkörA szemmozgás-követő berendezés egy olyan eszköz, ami lehetővé teszi számos, az emberi működéshez köthető számos folyamat vizsgálatát, beleértve az érzelmi információk feldolgozását és a mentális erőfeszítést. A 30 perces laborlátogatás keretében (3 turnus, turnusonként legfeljebb 6 résztvevő) lehetőség nyílik a berendezést kipróbálni, és betekintést nyerni alkalmazási lehetőségeibe. Jelentkezés április 15. délig itt:https://forms.gle/dXaHTg4r97gmFRKr8 Az esemény interaktív jellege miatt korlátozott számú résztvevőt tudunk fogadni, minden jelentkezőt április 15. estig értesítünk, hogy elfogadtuk-e a jelentkezését. 2022. április 29. 16:00, BME Kognitív Tudományi Tanszék |
 |
Antianyag a gyógyításban, avagy hogyan működik a PETNagy Kálmán (Mediso Kft.) Hogyan találjunk meg néhány femtomol (minden 10^15 között 1) molekulát egy élő testben? Sőt, kövessük útját a sejtek között? A válasz során kiderül, miért vannak részecskegyorsítók a nagy kórházak pincéiben, és számbavesszük a módszer technikai megvalósításának részleteiben rejlő "kisördögöket". |
 |
Elágazó folyamatok: a születés és (ki)halás matematikájaLovas Attila (BME TTK, Analízis Tanszék) Miért halnak ki maguktól a férfiági öröklődés szabályát követő dinasztiák? Mi köze van ennek a fagyáshoz, a járványterjedéshez és a láncreakciókhoz? Az előadásban az elágazó folyamatok elméletét hívjuk segítségül, hogy utánajárjunk ezeknek a kérdéseknek.
|
 |
Reaktorszimulációs szakkör középiskolásoknakHogyan működik egy atomerőmű? Mi szükséges ahhoz, hogy biztonságosan lehessen üzemelteti? Hogyan áll le a működése, ha valamilyen probléma adódik? A PC2 nevű szimulátorunkon megértheted az atomerőmű működésének lényegét, sőt "üzemeltetheted" is azt. Szeretettel várunk a BME Nukleáris Technikai Intézete Szimulátor Laboratóriumába, ahol néhány órára egy paksi operátor helyében érezheted magad. Jelentkezés március 16. délig itt: Az esemény interaktív jellege miatt korlátozott számú résztvevőt tudunk fogadni, minden jelentkezőt március 16. estig értesítünk, hogy elfogadtuk-e a jelentkezését. |
 |
Orvosi fizikától a 4. generációs reaktorokig - Nukleáris kutatások a BME-nelőadó: Czifrus Szabolcs (BME Nukleáris Technikai Intézet) Hogyan valósítsuk meg a csillagok energiatermelését a Földön, mik a fúziós berendezések kihívásai? Hogyan lesznek biztonságosabbak, hatékonyabbak, környezetbarátabbak a nukleáris erőművek? Hogyan pillanthatunk be az emberi testbe a radioaktív sugárzások és az atommagok viselkedésének megértése által? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keressük egy-egy bepillantás erejéig a választ. 2022. február 25. 16:00. (Online előadás az alábbi linken: https://bit.ly/Science_campus_Nuklearis) |
 |
Mikulás Fizikaelőadó: Härtlein Károly, (BME TTK, Fizikai Intézet) A Mikulás idén is kísérleteket hoz a puttonyában! 2021. december 6. 17:00- online előadás videopremierje Härtlein Károly YouTube csatornáján |
 |
A nyelvelsajátítás építőkövei és a nyelvi fejlődés zavaraielőadó: Lukács Ágnes: (BME TTK, Kognitív Tudományi Tanszék) Mindnyájan megtanultunk legalább egy nyelvet, az anyanyelvünket - van, aki könnyebben, van, aki nehezebben. Min múlik a nyelvelsajátítás sebessége? A genetika számít, vagy a környezeti hatások? Összefügg-e ez azzal, mikortól tudunk másoknak tudást és szándékokat tulajdonítani? Mi sérül a nyelvelsajátítás folyamatában a diszlexia, autizmus, figyelemhiányos hiperaktivitás zavar esetén? Ezekre a kérdésekre keressük tudományos eszközökkel a választ az előadásban online Microsoft Teams előadás az alábbi linken: https://tinyurl.com/3x6zcjvb |
 |
Kőnig Dénes és a gráfelmélet -- Válogatás a műegyetemi matematikusok eredményeibőlelőadó: Recski András (BME VIK, Számítástudományi és Információelméleti Tanszék) Miért fontosak a páros gráfokra vonatkozó eredmények? Mi az a magyar módszer? Az előadásban szó lesz még Kőnig Dénes iskolateremtő tevékenységéről, a matematikai közéletben a két világháború között betöltött szerepéről és a matematikát népszerűsítő munkásságáról is. 2021. november 19. 16:00-, online előadás Microsoft Teamsben
|
 |
Mozog-e a Föld?előadó: Bokor Nándor (BME TTK, Fizika Tanszék) Mit nevezhetünk fizikailag releváns értelemben 'mozgásnak'? Mozog-e ilyen értelemben a Föld? Létezik-e gravitációs erő? Az ilyen kérdéseken való töprengéssel eljuthatunk az általános relativitáselmélet alapgondolatához. 2021. október 22. 16:00-, F3213 terem |
 |
Madarat tolláról, avagy hogyan látja a fizikus, miként választunk barátokatelőadó: Török János (BME TTK, Elméleti Fizika Tanszék) Miként jönnek létre az emberi kapcsolatok? Hogyan lehet szimulálni egy mesterséges társadalmat? Miként jönnek létre a véleménybuborékok? Miért mások a nők kapcsolatai, mint a férfiakéi? Az előadásban valós adatok alapján, matematikai eszközökkel járunk utána ezeknek a kérdéseknek. 2021. szeptember 24. 21:15-, F29 terem
|
 |
Kísérletek árammal és mágneses terekkelelőadó: Härtlein Károly, BME Fizikai Intézet Két rúdmágnest játszva közelítve egymáshoz, közvetlenül megtapasztalhatjuk a láthatatlan mágneses tér rejtélyesnek tűnő vonzó és taszító hatását. De hogyan kapcsolódik össze a mágneses tér az elektromos árammal? Hogyan lehet láthatóvá tenni egy áramjárta vezető által keltett mágneses teret? Milyen erőkkel hat a mágneses tér áramjárta vezetőkre? Härtlein Károly, a BME TTK mesteroktatója látványos kísérletekkel járja körbe az elektromos áram és a mágnesség kapcsolatát. online előadás, video premier: 2021. máj. 28. 16:00- |
 |
Utazás a koponyámban - orvosi képalkotás mesterséges és természetes intelligenciávalelőadó: Dr. Légrády Dávid, BME Nukleáris Technikai Intézet Hogyan készíthetünk képet az emberi test belsejéről? online előadás a BME TTK YouTube csatornáján, video premier: 2021. ápr. 23. 16:00- |
 |
Fura függvényekelőadó: Dr. Molnár Lajos, BME Matematikai Intézet, Analízis Tanszék online előadás a BME TTK YouTube csatornáján, video premier: 2021. márc. 19. 16:00- Milyen vadul viselkedhet egy folytonos függvény? Ritka vagy nem is olyan ritka az ilyen tünemény? Néhány konkrét példa, Hilbert, az ő görbéje és a Google Maps.
|
 |
Mire használható a kvantumoptika?előadó: Dr. Sarkadi Tamás, BME Fizikai Intézet, Atomfizika Tanszék online előadás a BME TTK YouTube csatornáján, video premier: 2021. febr. 19. 16:00- A foton több mint száz éve ismert fogalom a tudósok számára. Az utóbbi időben viszont a fénykvantum egyre nagyobb szerepet kap a technika, az orvoslás világában, így a mindennapi életünkben is. Az előadásból megtudhatjuk, milyen eszközökkel, módszerekkel dolgoznak a kvantumoptikával foglalkozó kutatók, mérnökök. Megismerkedhetünk a legújabb fejlesztési irányokkal, valamint megtudhatjuk, hogy jelenleg, vagy a közeljövőben hol találkozhatunk kvantumoptikával a hétköznapokban.
|
 |
A mai lélektan emberképe. Evolúció, idegrendszer és társak az ember gondolati és érzésvilágábanelőadó: Dr. Pléh Csaba, CEU online előadás a BME TTK YouTube csatornáján, video premier: 2021. jan. 22. 16:00- A mai pszichológia fontos újítása, hogy összekapcsolja a lelki élet biológiai evolúciójával, kulturális kibontakozásával és idegrendszeri megvalósító rendszereivel összefüggő megfontolásokat. Ennek során a kisgyermeki gondolkodás kibontakozását elemzi különösen részletesen. Néhány példa. Mit tud felfogni a világból a beszélni még nem tudó baba? Ma már tudjuk, hogy az anyanyelvi hangrendszerre már újszülöttként is érzékenyen reagál, 8-12 hónapos korában pedig már az őt körülvevő társakat mint szándékokkal is rendelkező érző lényeket tekinti. A társakra irányuló figyelem az ember lelki életének egyik központi megkülönböztető eleme. Ennek köszönhetően képes olyan gyorsan kialakítani a kisgyermek anyanyelve nyelvtani rendszerét és a szókincs hatalmas tárházát. |
 |
Fizikus Mikuláselőadó: Härtlein Károly, BME TTK Fizikai Intézet időpont: 2020. december 4. (péntek) 16:00- |
 |
Egy egymillió dolláros feladat: a Riemann-sejtés
előadó: Dr. Sándor Csaba, BME TTK Matematikai Intézet
időpont: 2020. november 13. (péntek) 16:00- |
 |
Mitől gyors a gyorsreaktor?
előadó: Dr. Szieberth Máté, BME TTK Nukleáris Technikai Intézet
időpont: 2020. október 16. (péntek) 16:00- |
 |
Hogyan építsünk kvantumbiteket?előadó: Dr. Makk Péter, BME TTK Fizika Tanszék, Kvantumelektronika Kutatócsoport időpont: 2020. szeptember 25. (péntek) 16:00- |
 |
Brutális fizika, avagy amit a tanterem elbír...
előadó: Härtlein Károly, BME TTK Fizikai Intézet időpont: 2020. május 29. (péntek) 16:00- |
 |
Miért a teszt a leghatékonyabb tanulási forma?
előadó: Dr. Racsmány Mihály, BME TTK Kognitív Tudományi Tanszék időpont: 2020. május 8. (péntek) 16:00- |
 |
Mit tanulhatunk egy ipari katasztrófából? Csernobil és Fukushima üzenetei a jövő mérnökeinek
előadó: Dr. Aszódi Attila, BME Nukleáris Technikai Intézet időpont: 2020. április 3. (péntek) 16:00- Az online előadás és a közben feltett kérdésekre adott válaszvideó visszanézhető BME TTK YouTube csatornáján. Beharangozó videó és az előadás plakátja. |
 |
Történetek matematikáról
előadó: Dr. Rónyai Lajos, BME TTK Matematikai Intézet időpont: 2020. március 6. (péntek) 16:00- |
 |
Hullámok és gyors részecskék fúziós plazmákban
előadó: Dr. Pokol Gergő, BME NTI időpont: 2019. október 28. (hétfő) 17:00- (!) helyszín: BME TTK F épület, III. lépcsőház, F3213-as terem
|
 |
Mikor lesz már kvantumszámítógép, és mire lesz jó?
előadó: Dr. Asbóth János, BME Fizikai Intézet időpont: 2019. november 8. (péntek) 16:00- helyszín: BME TTK F épület, III. lépcsőház, F3213-as terem |
 |
Science Krampusz
előadó: Härtlein Károly, BME Fizikai Intézet időpont: 2019. december 6. (péntek) 16:00- helyszín: A BME Fizikai Intézetének nagyelőadója (F29-es terem) |
 |
Kutatók éjszakája a BME TTK-n2019. szeptember 27. Science Campus évadnyitó rendezvény az F29 teremben16:00-16:10: Megnyitó (Dr. Simon Ferenc igazgatóhelyettes, BME Fizikai Intézet) 16:10-17:40: Härtlein Károly: Semmi varázslat, csak fizika I. 18:00-19:00: Dr. Bárány Balázs: Fraktálok és káosz - Mi köze a páfránylevélnek a tengerparthoz? 19:15-21:00: Härtlein Károly: Semmi varázslat, csak fizika II. 21:15-22:00: Dr. Csókay András: Mérnöki szemlélet szerepe bonyolult agyműtéteknél (sziámi ikrek szétválasztása) További Kutatók Éjszakája programjaink |
 |
Brutális fizika a szabadban és Gyereknapi fizika
előadó: Härtlein Károly, BME Fizikai Intézet 1. helyszín (Brutális kísérletek, amik egy tanterembe nem férnek be): BME kampusz északi terület ("MT"-"MM-MG" épületek között), 2019. május 31. (péntek) 16:00 - 16:45. 2. helyszín (Gyereknapi fizika): A BME Fizikai Intézetének nagyelőadója (F29-es terem), 2019. május 31. (péntek) 17:00 - |
 |
Mi fán terem a topológia?
előadó: Dr. Tasnádi Tamás, BME Matematika Intézet időpont: 2019. január 25. (péntek) 16:00 helyszín: BME TTK F épület, III. lépcsőház, F3213-as terem |
 |
Időutazások sík és görbült téridőben
előadó: Dr. Bokor Nándor, BME Fizikai Intézet időpont: 2019. február 22. (péntek) 16:00 helyszín: BME TTK F épület, III. lépcsőház, F3213-as terem |
 |
Az atommagok rejtélyes világa
előadó: Dr. Kis Dániel Péter, BME Nukleáris Technikai Intézet időpont: 2019. március 29. (péntek) 16:00 helyszín: BME TTK F épület, III. lépcsőház, F3213-mas terem |
 |
A szem a lélek tükre? A gondolkodás vizsgálata szemmozgás-követéssel
előadó: Dr. Pajkossy Péter, BME Kognitív Tudományok Tanszék időpont: 2019. május 3. (péntek) 16:00 helyszín: BME TTK F épület, III. lépcsőház, F3213-mas terem |
 |
CT, PET és MRI ma: GPU és AI
előadó: Dr. Légrády Dávid, BME Nukleáris Technikai Intézet időpont: 2018. december 7. (péntek) 16:00 helyszín: BME TTK F épület, III. lépcsőház, F3213-mas terem |
 |
Merre tart az elektronika? Az iPhone 2018-tól a kvantumelektronika felé
előadó: Dr. Csonka Szabolcs, BME Fizikai Intézet időpont: 2018. november 23. (péntek) 16:00 helyszín: BME TTK F épület, III. lépcsőház, F3213-mas terem |
 |
Kvantumtitkosírás
előadó: Dr. Matolcsi Máté, BME Matematika Intézet időpont: 2018. november 9. (péntek) 16:00 helyszín: BME TTK F épület, III. lépcsőház, F3213-mas terem |
 |
Áldás vagy átok? Az atomenergia
előadó: Dr. Sükösd Csaba, a BME Nukleáris Technikai Intézet címzetes egyetemi tanára időpont: 2018. október 19. (péntek) 16:00 helyszín: BME TTK F épület, III. lépcsőház, F29-es terem |
A Science Campus előadássorozat nyitórendezvénye a Kutatók Éjszakáján
Szeptember 28. (péntek):
16:00-16:10 Zaránd Gergely, a BME Fizikai Intézete igazgatójának megnyitóbeszéde
16:10-17:40 Härtlein Károly: Semmi varázslat, csak fizika I.
18:00-19:00 Takács Gábor: Az anyag építőkövei, avagy receptkönyv egy Világegyetemhez
19:15-21:00 Härtlein Károly: Semmi varázslat, csak fizika II.
21:15-22:15 Wigner Jenő szakkollégium Kísérleti Köre: Kísérletező szeminárium mindenkinek
Szeptember 29. (szombat):
10:00-11:00 Härtlein Károly: Szerethető fizika
11:00-12:00 Molontay Roland: "Az adat az új olaj"
-->
|
|
Bizonyítás, az emberin túlMolnár Zoltán Gábor (BME TTK Algebra és Geometria Tanszék)
A gépi tételbizonyítás sikere vitát indított el a matematikai közösségben. A fő kérdés: vajon teljes mértékben megbízhatunk-e egy olyan bizonyításban, amelyet nem tudunk teljes egészében az emberi percepcióra és a tiszta észre hagyatkozva ellenőrizni? Molnár Zoltán Gábor előadása filozófiai problémákat is felvet, miközben bevezetést kapunk a Lean és Coq programnyelvekbe, ill. a bizonyításasszisztens szoftverek elvébe, érintve a mesterséges intelligencia jövőbeni fejlődését.
Regisztráció: https://lu.ma/mcxs5t6c
|
|
|
Neuromorfikus számítástechnika, avagy hogyan váltsuk aprópénzre a 2024-es fizikai Nobel-díjat?Halbritter András (BME TTK Fizika Tanszék)
Tudtad, hogy öt év múlva a világ teljes elektromosenergia-fogyasztásának akár 20%-át a mesterséges intelligencián alapuló információs technológia fogja igényelni?
Ahhoz, hogy az adatközpontok mégse emésszék fel a világ áramtermelését, újfajta energiatakarékos hardvereszközökre van szükség, melyek a biológiai idegrendszer felépítéséből nyernek inspirációt. Ezen kutatás-fejlesztési területbe, az ún. neuromorfikus számítástechnikába adunk betekintést a 2024-es fizikai Nobel-díj szemszögéből.
Regisztráció: https://lu.ma/wpeg7p3w
|