A BME Természettudományi Kara "Science Campus" előadássorozatában a BME TTK neves oktatói és a meghívott vendégek hozzák középiskolásoknak is közel a modern természettudományok eredményeit. Bemutatják a nyitott kérdéseket, az új trendeket, és azt, hogyan keresi az emberiség problémáira, kihívásaira a válaszokat a természettudomány. A témakörök a BME TTK gazdag szellemi műhelyének széles arculatát ölelik fel: matematika, pénzügyi matematika, adattudomány, nukleáris technika, nukleáris medicina, kvantumtechnológia, részecskefizika, kognitív tudományok, pszichológia.
A következő Science Campus Előadás:
  |
Lukics Krisztina (BME TTK Kognitív Tudományi Tanszék): Nyelv, gondolatok és titkos üzenetek
Hogyan formálja a nyelv a gondolkodásunkat, és mennyire tükrözi a szó, amit kimondunk, a valós gondolatainkat? Az előadás során felfedezzük a nyelv és a gondolkodás kapcsolatát. Beszélünk arról, hogy vannak-e gondolkodásbeli különbségek a különböző nyelvek beszélői között. Megvizsgáljuk azt is, mi igaz a mindennapok „titkos üzeneteiből”, például az elszólásokból, és milyen titkokat árulhat el a beszédünk a gondolatainkról. Továbbá betekintést nyerünk abba is, hogyan kutatják a mai képalkotó eljárásokkal az agyunkban rejlő nyelvi kódokat.
Lukics Krisztina Sára a BME TTK Kognitív Tudományi Tanszékének adjunktusa és a tanszéken működő Nyelvelsajátítás Kutatócsoport posztdoktor kutatója. Kutatásaiban a nyelvi képességek kognitív eredetével foglalkozik: azzal, hogy milyen nem nyelvi képességeink (például figyelem, memória) járulnak hozzá ahhoz, hogy milyen hatékonyan tanulunk meg, vagy használunk egy nyelvet, legyen az akár az anyanyelvünk, akár egy idegen nyelv.
|
További Science Campus Előadások a 2025/26-os tanévben:
  |
Csonka Szabolcs (BME TTK Fizikai Intézet, Fizika Tanszék): Kvantummechanika kézzel fogható méretekben, egy áramkörben? - A 2025. évi Fizikai Nobel-díjról
Kvantummechanika törvényeivel leginkább a nanovilágban találkozunk, például az atomok, elektronok leírásánál. Hogy jelentkezhet ez egy kézzelfogható méretű áramkörben? És miért fontos ez a mai kvantumszámítógépekben? Ezeket a kérdéseket fogjuk körbejárni középiskolásoknak szóló előadásunkban.
|
  |
Tóth Bálint (BME TTK Matematika Intézet, Sztochasztika Tanszék): A befejezhetetlen program: Hilbert 6. problémája
1900. augusztus 8. reggel tartotta David Hilbert híres előadását a párizsi Nemzetközi Matematikus Kongresszuson, amelyben felvázolta azokat a problémákat, amiket a beköszönő XX. század matematikusai számára meghatározó jelentőségűként ajánlott. Az előadáson tíz probléma hangzott el (az írott verzióban 23 jelent meg), köztük a 6. mely a fizika (lényegében a statisztikus fizika) matematikai megalapozását tűzte ki célul. A program néhány aspektusát fogom közelebbről megvizsgálni. Szerencsénkre van tennivalónk még bőséggel.
Az előadás ürügyét a Typotex-nél nemrégiben megjelent Hilbert életrajz adja.
|
  |
Tapasztó Levente (HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont, Nanoszerkezetek Laboratórium): Betekintés az anyagok atomi világába
Mennyire apró dolgokat láthatunk a saját szemünkkel? És a legjobb mikroszkópokkal? Vajon ezekkel az eszközökkel már az anyagok atomjai is „láthatóvá” válnak? És vajon mit jelent az, hogy egy elektron egyszerre részecske és hullám – tényleg megfigyelhetjük ezt a saját szemünkkel? Az előadás ezekre a kérdésekre ad választ, miközben bepillantást nyerünk az anyagok lenyűgöző atomi világába.
|
 |
Pintér Gergő (BME TTK Fizikai Intézet, Elméleti Fizika Tanszék): Mint a szivárvány, a függöny redői vagy a diszkrimináns: katasztrófa
... akárcsak a patent; a borospohár mellett megcsillanó fénysugár; a zseniket és a mániákusokat elválasztó hajszál; a börtönlázadások és a fázisváltozások. A katasztrófaelmélet az 1960-as 70-es években a szingularitáselmélet populáris elnevezéseként terjedt el. Szó szerint elterjedt, a legkülönbözőbb területeken próbálták alkalmazni a katasztrófaelmélet alaptételeit. Salvador Dalí utolsó festménye, A fecskefarok (1983) is egy ilyen "katasztrófát" ábrázol. Megismerkedünk a Zeeman-féle katasztrófagéppel, és megnézzük, hogy mi köze mindennek az egyenletek diszkriminánsához.
|
Korábbi Science Campus Előadások a 2025/26-os tanévben:
 |
Härtlein Károly mesteroktató és Sánta Botond egy szórakoztató és izgalmas kísérleti bemutatóval és előadással készül minden fizika iránt érdeklődő számára!
Figyelem, az esemény szombaton délelőtt 10:00 órakor lesz! Várunk szeretettel! Regisztráció: https://luma.com/82vghuqn |
 |
A fúziós energiatermelés kutatása jelenleg a fizika egyik legnagyobb és potenciálisan az egyik legnagyobb hatású kutatási területe. De miért nem fúziós reaktorokkal termelünk már most energiát, ha a kutatások az 1950-es években elkezdődtek? Mi az ITER, és miért gondoljuk, hogy ez lehet az út a fúziós erőművek felé? Hogyan vesznek rész a hazai kutatók ebben a munkában? Az előadás többek között ezekre a kérdésekre is igyekszik majd válaszokat adni, de a fizikai és technikai alapok is tárgyalásra kerülnek majd.
Regisztráció: https://luma.com/t1va6fc3
|
 |
Az előadás Sean Carroll Az univerzum legfontosabb elméletei c. trilógiájának első része alapján végigkalauzol a klasszikus mechanika fejlődésén, Newton mozgástörvényeitől indulva egészen Einstein relativitáselméletéig. Utunk során felvázoljuk a a tér, az idő és a mozgás alapvető fogalmainak fejlődését, valamint az energia és a gravitáció természetére vonatkozó korszakalkotó felfedezéseket. Az előadást Takács Gábor professzor úr (BME TTK Elméleti Fizika Tanszék) előadásában hallhatjátok.
Az esemény ideje alatt megvásárolható Sean Carroll könyve a Typotex Kiadó további kiadványai mellett. Regisztráció: https://luma.com/80v5vrq9 |
 |
A II. világháborúban véletlenszerű mintázatban hullottak Londonra a cirkálórakéták, vagy a németek képesek voltak az irányításukra?
Ha egy ritka betegség kimutatására végzett teszt eredménye pozitív lett, mi a valószínűsége annak, hogy valóban beteg vagyok?
A könyv szerzője, Keszthelyi Gabriella, a BME Matematika Intézetének adjunktusa arra keresi a választ, miképpen szövik át a valószínűségek a mindennapjainkat, hogyan függ össze a matematikai és a kritikai gondolkodás, és miért számít legtöbbünk számára nehéz terepnek a valószínűségek világa.
Kapj választ izgalmasabbnál izgalmasabb kérdésekre, és tudj meg többet a világról, amiben élünk. Ne hagyd ki!
Az esemény ideje alatt megvásárolható Keszthelyi Gabriella könyve a Typotex Kiadó további kiadványai mellett.
Regisztráció: https://luma.com/mifxbykx
|
Science Campus Előadások a 2024/25-ös tanévben:
 |
Az elektromosságtan talán legszebb fejezete az elektromágneses indukció. Michael Faraday 1831. augusztus 29.-én két vezetéket tekert egy vasgyűrű köré, az elrendezés nagyon hasonlított a ma használt toroid transzformátorokhoz. Nem azt tapasztalta, amire számított. A jelenséget Joseph Henry, Hans Christian Ørsted, Emil Lenz, Franz Ernst Neumann és Riccardo Felici is kutatta. Annak a kornak ez volt a mainstream témája. James Clerk Maxwell és Oliver Heaviside voltak, akik a kísérleteket egységes elméletté formálták, a Maxwell-egyenletek és a távíró egyenletek néven ismertek. Amikor azt kutatjuk, hogy miként alakította a világunkat ez a fizikusok által létrehozott ismeret, igazán büszkék lehetünk fizikus elődeinkre.
Regisztráció: https://lu.ma/bnh8m2rt
|
 |
A köznyelv szerint a fraktálok olyan komplex, irreguláris geometriai alakzatok, amelyeknek kinagyított részletei az eredetihez hasonlóak. A matematikában nem definiáljuk a fraktál fogalmát, valahogy mégis mindenki tudja, mi az. Benoit Mandelbrot, a fraktálgeometria atyja szerint a természetben sokszor fordulnak elő véletlen fraktálok. Az előadásomban ezekre fogok fókuszálni.
|
 |
Mi az a biológiai evolúció? Beszélhetünk kulturális evolúcióról? Hogyan nézne ki az öröklődés a kulturális evolúcióban? Mi köze ehhez anyámnak?
Regisztráció: https://lu.ma/x8wum3cv
|
 |
Tudtad, hogy öt év múlva a világ teljes elektromosenergia-fogyasztásának akár 20%-át a mesterséges intelligencián alapuló információs technológia fogja igényelni?
Ahhoz, hogy az adatközpontok mégse emésszék fel a világ áramtermelését, újfajta energiatakarékos hardvereszközökre van szükség, melyek a biológiai idegrendszer felépítéséből nyernek inspirációt. Ezen kutatás-fejlesztési területbe, az ún. neuromorfikus számítástechnikába adunk betekintést a 2024-es fizikai Nobel-díj szemszögéből.
Regisztráció: https://lu.ma/wpeg7p3w
|
 |
Miért nem tudjuk átlépni a fénysebességet? Miért tudnánk a múltba utazni, ha mégis sikerülne? Hogyan válhatunk mégis, a múltba utazás nélkül, fiatalabbá a gyermekeinknél? Miből következik a híres E=mc^2 képlet, és pontos-e ebben a formában? Meglepő módon a fenti kérdések mindegyikére - és a minket körülvevő világ számos hasonlóan izgalmas jelenségére - a téridő egy-egy geometriai tulajdonsága adja meg a magyarázatot. Erről szól Bokor Nándor nemrég megjelent könyve, a Téridő-geometria, melyet a szerző hoz hozzánk közel.
Regisztráció: https://lu.ma/rm2etsf7
|
 |
"A modern tudomány azonban egy olyan világot fed fel, amely merőben eltér a csecsemők világmodelljétől. Ha újra megnyílunk a világra, kíváncsian és előítéletektől mentesen – ha megengedjük magunknak az újjászületés luxusát –, másképp fogjuk érteni a világot." (F. Wilczek: Alapelvek - A fizika tíz kulcsa a valósághoz). Az előadásban Frank Wilczek Nobel-díjas fizikus könyvét követve áttekintjük, hogyan változtatta meg a modern fizika a világról alkotott elképzelésünket. Fizikai ismereteink a jelenségek elképesztően tág skáláját leírják, ugyanakkor egy, a hétköznapi szemléletünktől gyökeresen eltérő világképet közvetítenek. Wilczek tíz alapelve egyfelől kitűnően összefoglalja a modern fizika legfontosabb megállapításait, másfelől pedig éles megvilágításba helyezi a fennmaradt rejtélyeket és nyitott kérdéseket.
|
 |
A gépi tételbizonyítás sikere vitát indított el a matematikai közösségben. A fő kérdés: vajon teljes mértékben megbízhatunk-e egy olyan bizonyításban, amelyet nem tudunk teljes egészében az emberi percepcióra és a tiszta észre hagyatkozva ellenőrizni? Molnár Zoltán Gábor előadása filozófiai problémákat is felvet, miközben bevezetést kapunk a Lean és Coq programnyelvekbe, ill. a bizonyításasszisztens szoftverek elvébe, érintve a mesterséges intelligencia jövőbeni fejlődését.
|
 |
A legtöbb programunknak otthont adó F3213 termet a BME Budafoki út 8. sz. alatti kapujától érdemes megközelíteni a fenti térkép szerint. A piros nyílnak megfelelően gyere be az F épület III. lépcsőházba, menj fel a második emeletre, majd a folyosón haladva megtalálod az előadótermet. Ha az F29 terembe jössz, a kék nyilat kövesd!
|